Panasz

Milyen reklám ellen lehet önszabályozás keretében panaszt indítani?

Olyan reklám ellen lehet panaszt tenni, amely a Magyar Reklámetikai Kódex valamely cikkelyét a panaszos szerint a sérti.

Önszabályozás keretében ki tehet panaszt?

 Fogyasztó és civil szervezet indíthat ún. fogyasztói panaszt, vagy versenytárs vállalat ún. versenytársi panaszt.

 Hol, és hogyan lehet önszabályozás keretében panaszt tenni?

Levélben az Önszabályozó Reklám Testület címén (Bp., 1066 Teréz körút 38.), interneten keresztül az ÖRT honlapján található panasz bejelentő kitöltésével:

•  fogyasztói panasz indítása: Fogyasztói panasz űrlap
• versenytársi panasz indítása: Versenytársi panasz űrlap

 Hogyan kell társszabályozás keretében panaszt indítani?

Útmutató a kérelem benyújtásával kapcsolatban

Bizalmasan kezelik a bejelentő személyét?

Fogyasztói panaszok esetén a panaszos adatait bizalmasan kezeljük, azt a bepanaszoltnak természetesen nem adjuk ki. Versenytársi panaszok esetén a bepanaszolt vállalat tudomást szerez a panaszosról.

 Névtelen bejelentéssel foglalkoznak?

Nem.

Fontos-e, hogy hány panasz érkezik egy reklámra?

Minden panaszt ki kell vizsgálni, és az elbírálás szempontja, hogy a reklám sérti-e a Magyar Reklámetikai Kódexet.

Szükséges-e a konkrét reklámot is mellékelni?

Minden olyan információra szükségünk van, amely alapján a konkrét reklámot és annak megjelenésének helyét megismerheti a bizottság. Lehetőség szerint csatolják a konkrét reklámot, és a pontos megjelenés helyét és idejét célszerű megnevezni. Információ nélkül a bizottság nem tud döntés hozni.

Miért kell tudni, hol jelent meg a reklám?

Az Etikai Kódex szerint az a reklám, amely egyik médián elfogadható, nem feltétlenül fogadható el egy másikon. Lehet, hogy egy reklám, amely felnőtteknek szóló sajtótermékben elfogadható, nem fogadható el pl. közterületi reklámon, vagy gyermekeknek szóló újságban. Ezért a bizottság e szempontot is figyelembe veszi.

Ki dönt a bepanaszolt reklámról?

Reklámetikai bizottság dönt, amelyben független szakértők, valamint a konkrét ügytől független gyakorló reklámszakemberek vesznek részt.

Kik azok a független szakértők?

Pszichológus, orvos, közgazdász, általános iskolai igazgató és egyetemi tanár vesz részt szakértőként a döntésekben:

• Babák Sándorné általános iskolai igazgató, közoktatási vezető a XVIII. kerületi, Bókay Árpád Általános iskolában

• Biró György orvos, egyetemi tanár, az OÉTI korábbi főigazgatója, táplálkozás-egészségügyi szakértő

• Breitner Miklós közgazdász, független médiaszakértő, újságírói, televíziós szerkesztői munka után a lapkiadói terület meghatározó egyénisége

• Fábián László mozgóképkultúra és médiaismeret középiskolai tanár, vizuális kommunikáció, dramaturgia és szövegértés témakörre specializálódott oktató

• Harsányi Dávid főiskolai adjunktus a Budapesti gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán a Marketingkommunikáció szakirány vezetője

• Kerényi Péter pr szakértő, televíziós főszerkesztő, többek között a „Legyen Ön is milliomos”, az „Ország Tesztje” című műsorok főszerkesztője

• Kósa Éva pszichológus, egyetemi tanár, egyik szakterülete a média szerepe a gyermekek fejlődésére

• Pap-Váry Árpád főiskolai docens, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Marketing Intézetének vezetője

• Pócsik Ilona médiaszakértő, a Médiatudor oktatási program vezetője.

• Both Vilmos online szakértő

• Hámori Ferenc mérnök, közgazdász, távközlési szakértő, korábbi igazgatósági elnök és tag telekommunikációs cégeknél

• Tóth Tihamér a GVH Versenytanácsának volt elnöke, a PPKE docense és dékán-helyettese

Minden reklámról dönt a bizottság?

Minden reklámot kivizsgálunk, de abban az esetben, ha a panasz hírére a vállalat önként visszavonja, vagy módosít a reklámon, akkor nincs szükség bizottsági határozatra. A panaszok megoldása a cél.

Biztos, hogy nem a reklámszakma iránt elfogult döntés születik?

Igen, biztos. A reklámszakma érdeke, hogy etikátlan reklámok ne borzolják a fogyasztókat. Nem jó ugyanis reklámellenes közegben reklámozni a termékeket. Éppen ez a szándék vezette a reklámipart a reklám önszabályozásának létrehozásában.

Mi történik a panasszal?

Minden alkalommal értesítjük a reklámozót, ismertetjük a panaszt, és felszólítjuk, hogy fejtse ki álláspontját, mert a bizottság a teljes kép birtokában tud jó döntést hozni. A bizottság ezután hozza meg döntését.

Mi történik, ha etikátlannak tartja a bizottság a reklámot?

Abban az esetben, ha még futó (látható) reklámról van szó, felszólítják a reklámozót, hogy módosítsa, vagy különösen súlyos esetben vonja vissza a reklámot. Előfordul, hogy a fogyasztó panasza már egy kampány periódus végén érkezik, ekkor felszólítjuk a reklámozót, hogy legközelebb az adott reklámot, vagy annak kifogásolt elemét a jövőben ne használja.

Büntetést is kap az elmarasztalt cég?

Pénzbeli büntetés nincs. A reklám módosítása, vagy visszavonása, súlyosabb esetben a média nyilvánosság amúgy is súlyos büntetés. Nem a pénzszerzés, hanem az etikus reklámok biztosítása a fő cél.

Külföldi reklámok ellen is lehet panaszt tenni?

A Reklámetikai Kódex alapján a Magyarországon közzétett reklámokkal kapcsolatban lehet panaszt tenni. Ha külföldről közvetlenül kapott reklámmal kapcsolatban merül fel panasz, akkor az EASA (Európai Reklám Önszabályozó Szervezet) tagjain keresztül a reklámot kibocsátó ország önszabályozó szervezetének küldjük meg a panaszt. Célszerű figyelemmel követni az ÖRT honlapján a Reklámriadó híreit, mert a más országokban ismert „trükkökre” hívjuk fel a figyelmet.